Köszönöm, minden jót, viszontlátásra!
Első alkalommal két éve újévkor mi vittük be mentővel a sürgősségire, kétoldali tüdőgyulladás diagnózissal. Az ügyeletes orvos - volt osztálytársam, Gyuri - szájon át Augmentint rendelt neki. Régi hozzátartozóipari motorosként ezt akkor sem értettem, Gyuri azt mondta, a nefrológiára kerül, majd ott eldöntik, mit kap erősebbet. Ami egész hétvégén nem történt meg, mert nem volt ügyeletes orvos, majd a professzor úr hétfőn eldönti. Professzor úr hétfőn elmagyarázta, hogy nagyon súlyos, valószínűleg visszafordíthatatlan a helyzet, fontolgatják, hogy intenzívre kerüljön, de onnan ebben a korban senki nem jön ki, itt már csak egy erősebb antibiotikum segíthet. És segített. A következő alkalommal már a dialízis napján köhögött, rosszul volt. Nagy nehezen elértem nála, hogy ha már ott van, mutassa meg magát az orvosnak. Az ügyeletes orvos – a jelenlegi főorvosasszon, R. Éva– vizsgálat nélkül hazaküldte. Délután már rosszabbul volt, alig kapott levegőt. Sikerült telefonon...