A csatlakozás
Barbival a vonaton ismerkedtünk össze, még Zuglónál sem járt, amikor már csevegtünk, mint régi barátok. Szőke hajzuhatag, egy kicsit sok smink, hosszú körmök. Színeiben a pink dominál, ahogyan névrokonán, a Mattel-figurán, viszont vele ellentétben meglepően beszédes. Megtudtam róla, hogy többé-kevésbé csavargó életet él, lakott ő már mindenhol, többek közt Szolnokon is, innen találtunk közös ismerőst. A vonat Ceglédnél túl sokat várakozott, és a lány elpanaszolta, hogy így alighanem lekési a busz csatlakozását Mátészalkán. A kupéban utazó többi utasról kiderült, hogy nyugdíjas vasutasok és persze volt náluk menetrend, így felvilágosították a lányt, hogy tényleg, ha ebben az ütemben haladunk tovább, bizony lekési. – Dehát mi történik itt? Miért állunk ennyit? – Méltatlankodott néhány utas, akiknek a fülkékben már nem jutott hely, így a folyosóra kényszerültek, vagy leszálláshoz készülődtek. Egy megrakott ikeás szatyrokat cipelő asszony állt meg a kupé előtt, és tekingetett ki az ...