Don Norman Lágymányoson

Szereplők: 
  • Mérnök, 
  • Szerelő 1.,
  • Szerelő 2.,
  • Ágika, közös képviselő, 
  • Fotós állvánnyal, 
  • Lakó papírkosárral.
Helyszín:

Egy százéves Budapesti ház lépcsőháza, az éppen felújított lift átadása előtti bejárás. Ágika, a közös képviselő, egy ötvenes mérnök és a két fiatalabb szerelő a nyitott liftajtó mellett beszélgetnek, a fotós az állványra helyezett géppel szöszmötöl. A lépcsőn fentről középkorú lakó érkezik, kezében papírkosárral, a csoport és a fotós között igyekszik elosonni.

Lakó: 
Jó napot kívánok, bocsánat a zavarásért. nagyon szép lett a lift, köszönjük szépen, örülünk neki. Egyetlen kérdésem volna: olyan csúnyán össze van taperolva az üvegajtó belüről, mert mindenki az ujjával nyomja. Nem kéne esetleg rá egy tolópajzs?

Szerelő 1.:
Oda van írva, hogy "tolni".

Lakó:
Igen, azt látom, pont ez a baj. Ha oda kell írni, akkor az nem egyértelmű.

Szerelő 1.: 
Azért van odaírva, hogy egyértelmű legyen!

Lakó: 
Tudom, de lehetne jobb megoldást is választani. Például egy tolópajzsot.

Közös képviselő: 
Mi az a tolópajzs??

Lakó: 
Egy olyan kis lapos négyzetes vagy kerek fém vagy fa valamire gondolok, kicsit elemelve az ajtó síkjától, amit meg lehet tolni, hogy ne az üveget kelljen.

Mérnök: 
Micsoda szakkifejezéseket tetszik használni, hogy tolópajzs! Én például ezt nem ismertem. Szakmabeli esetleg?

Lakó:
Őööö végül igen, terméktervező vagyok, de nem ez a lényeg, csak olyan szép lett ez a lift, és még át sincs adva, már tele van ujjlenyomatokkal minden emeleten az üvegajtó.

Mérnök: 
Gondoltunk rá, igen...de stilisztikailag nem volna szép, mert akkor az kívülről is látszana. Próbáltuk úgy elhelyezni a feliratot, hogy ne látsszon kívülről.

Lakó: 
Értem, sikerült is, de lehetne ott helyette akár egy tolópajzs is, az se látszana kívülről.

Szerelő 2.: 
Akkor is az üveget nyomnák. Vagy rángatnák, és aztán megreped az üveg.

Lakó:
Nem, mert a tolópajzsnak eleve olyan kialakítása van, ami... sugallja a tolást. Nézze csak, itt kívül egy fogantyú van, ezt például eszembe sem jutna tolni, látom, hogy húzni kell. A jó tolópajzs is így működik, csak fordítva. Arról látom, hogy nem húzni kell.

Fotós:
Ne rám nézzen, én értem, de én csak a fotós vagyok!

Közös képviselő: 
Jó, majd meglátjuk. Szerintem ez így most jó lesz, két hete teszteljük, eddig senki sem hiányolta a tolópajzsot.

Lakó:
Dehát én éppen most hiányolom.

Mérnök:
Érdekes, hogy a terméktervezők hogyan gondolkodnak! Én ugyan nem vagyok terméktervező, csak gépész, de ide jártam a BME-re, ismertem egy párat. Tudom, hogy nekik teljesen egyedi szempontjaik vannak, ergonómia, satöbbi, és a stilisztika nekik nem sokat számít.

Lakó:
Ez nem egészen így van, pont olyan szempontjaink vannak, mint a felhasználóknak, és igyekszünk őket tudatosan képviselni. Az esztétika is ezek közé tartozik. Gyönyörű lett a lift, el kell ismerni. Ez a laminált burkolat, már-már szebb, mint az eredeti fa volt.... Én tényleg nem kötekedni akarok, pusztán mint lakó, tettem egy észrevételt, hogy össze van taperolva az üveg, mert nem egyértelmű, mit kell csinálni az ajtóval, hogy kinyíljon belülről.

Közös képviselő:
Dehát oda van írva. teljesen egyértelmű, hogy ott kell tolni, pont azért tettük oda.

Lakó:
Úgy látszik, mégsem az, ha összefogdossák az üveget. Hogy fog ez kinézni egy hónap, egy év múlva?

Közös képviselő:
Sehogy. Ki van adva a takarítóknak, hogy mossák le.

Lakó:
Minden nap itt fogják suvickolni az üveget, akkor hogyan közlekedünk? A lakások fele iroda, és hat szint van, plusz futárok, van aki csak egyszer jár itt. El tudja képzelni, hogy ez milyen sok ujjacska...

Közös képviselő:
Ezzel nem tudunk mit csinálni. Ha úgy lenne, ahogy mondja, akkor is összefogdosnák az üveget. Ezért akartunk fém harmonikaajtót, de a lakók leszavazták. Aki tud olvasni, az pontosan látja, hogy hol kell tolni.

Lakó: 
Én például tudok olvasni, de nekem sem egyértelmű, minden alkalommal amikor feljövök, eltűnődöm azon, hogy hol nyomjam meg az üveget, hogy ne legyen piszkos és ne törjön be. Látom, hogy ott egy matrica felirattal, de én a feliratokat elolvasni szoktam, nem nyomogatni.
 
Szerelő 2.:
Műszaki problémákat is felvet. Hova tudnánk itt egy tolópajzsot elhelyezni? A helyre is gondolni kell. Kiállna itt egy kampó és balesetet okozna. Meg kívülről hogy nézne már ez ki? Akkor meg arra panaszkodnának, hogy ronda. Teljes joggal, teszem hozzá!

Lakó : 
Hát jó, gondoljunk a stilisztikára. (leteszi a papírkosarat). Akár ide is lehetne tenni, a külső nyitó gomb fémlapja mögé, ahol a felirat van. Egy 17 mm vastag, domború, polírozott, a széleken legömbölyített kis diófa lapra gondoltam, szálcsiszolt rozsdamentes acél keretben, amit felcsavarozhatnának az üvegen keresztül a rácsra, vagy megfelelően dilatálva akár közvetlenül fel is ragaszthatnának a biztonsági üvegre. Kívülről nem is látszana...
 
Mérnök:
Hm. Hát, nagyon érdekes meglátások. Köszönjük az előadást, igyekszünk tanulni belőle, amikor a következő liftet felújítjuk! 

Lakó: 
(felveszi a papírkosarat) 
Én köszönöm, hogy meghallgattak, és tényleg gyönyörű lett a lift, nem is számítottunk ilyen szépre.
(körülnéz)
Jé, végre eltűntek a kukák a kapualjból! Ágika, meg tudja mondani esetleg, hova lettek?

Közös képviselő: 
Levittük őket a pincébe.

Lakó:
Na, ennek örülök. Csak a házmestert sajnálom, hogy onnan kell majd felcipelnie őkeket minden reggel.

Közös képviselő: 
Dehogy kell felcipelnie, mit gondol. Itt a lift, pont azért újítottuk fel. Most már le tud menni a pincébe is.

Lakó: 
Hogy mi van? Ezzel a lifttel fogják a kukákat minden reggel felhordani az utcára?!

Fotós: (sóhajt):
Srácok, én elbúcsúzom, csinálok még egy képet a házról kívülről is, aztán szerintem én mentem...

(függöny)



Popular posts from this blog

Hiányzók

Deja Vu

Üstökös

A vendég

Sógornők, 1944